CIKKEK
2003/2004

Cikkek

DátumEsemény
2003. szeptember Együtt-Értük Alapítványról
2003. szeptember A bábozás terápiás lehetőségei
2003. szeptember Ulwilla-módszer
2003. szeptember Szabadidő-választási lehetőséggel
2003. szeptember Állatkertben jártunk
2003. szeptember Gyermekotthon nyári táborai
2003. szeptember Erdei iskola
2003. szeptember Vándorkiállítás
2003. szeptember Néhány rendhagyó gondolat
2003. szeptember Gondolatok
2003. szeptember 20. Diáktalálkozó
2003. október 2. Szakmai konferencia
2003. október 2. A kezdetek
2003. október 3. Nyílt nap
2003. október Évforduló nélküle
2003. november 7. Sport sikereinkről
2003. november 26. Hüllőkiállítás
2003. november 29. Úszóverseny Székesfehérváron
2003. december 5. Látogatás a baracskai iskolába
2003. december 6. Sportgála
2004. február 19. Farsang
2004. március 12. Március 15-ére emlékeztünk
2004. március 23. Koncz Dezső Tanulmányi Verseny
2004. április 5-8. Ulwilla csoport Veszprémben
2004. április 27. Emléktábla avatás
2004. május 1. Majális
2004. május 20. Egészségnap
2004. május 27-28. Koncz Dezső Tanulmányi Verseny
2004. május Pályafelújítás
2004. május Szép volt fiúk!
2004. május 28. "Dallal-Tánccal" Százhalombattán
2004. május vége Kirándultak a legkisebbek
2004. május vége Gyermeknap
2004. június Logopédiai foglalkozások
2004. június Diáksportkör
2004. június 5. Lóverseny Pákozdon

Beköszönő (2003. 09.)

Egy 100 éves épület tekintélyessége megragadja a látogatót, tisztelettel lépünk falai közé, és önkéntelenül is az évszázadra gondolunk, melynek az épület és lakói tanúi voltak. Egy 30 éves oktatási intézménynek már van múltja, kellő működési tapasztalattal rendelkezik, nyugodtan tekinthet a jövőbe. Úgy is telne az idő, ha semmilyen esemény sem kavarná fel a csendes hétköznapokat.

A Martonvásáron működő, középsúlyos fogyatékosokat nevelő-oktató Fejér megyei intézményben dolgozó gyógypedagógusok, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők, pedagógiai segítők és technikai dolgozók azonban másképp gondolkoztak. Nem volt elég számukra a mindennapok kiszámíthatósága, nem érezték úgy, hogy már megtettek mindent, és kényelmesen szemlélődve tekinthetnek a jövőbe, hanem elhatározták, hogy kinyitják az öreg épület kapuit, hogy mindenki beláthasson és megismerkedhessen munkájukkal, eredményeikkel és az épület lakóival.

Ez volt alkalma találkozásunknak, és ebben a másfél éves minőségfejlesztő munkában megismerhettem a speciális iskola, diákotthon és kollégium kitűnően képzett szakembereit és az ott folyó magas színvonalú szakmai munkát. Aki kapcsolatba kerül gyógypedagógussal, előbb-utóbb felteszi a kérdést, hogy miért ezt a pályát választottad? A gyógypedagógus sokszor csak annyit mond, hogy ez nem pálya, hanem hivatás. És valóban, folyamatosan átéli, hogy rá valakinek, sokaknak szüksége van. Ez segíti abban, hogy ne hagyja cserben azokat, akiket rábíztak, hogy próbálkozzon és küzdjön a legkisebb eredményért is, amire remény van. A gyógypedagógus segítségére van a gyermeknek, a gyermek családjának, a család szűkebb vagy tágabb környezetének, és segítségére van a társadalomnak, amikor tanítja, neveli, visszavezeti a sérült személyt a hétköznapok világába.

Néhány évtizeddel ezelőtt a súlyosabb mértékben fogyatékos gyermekeknél a szokások, készségek, alapvető ismeretek kialakítása volt a cél. Ma azt várják a gyógypedagógustól, hogy a sérült személyt olyan ismeretekkel és gyakorlati tudással ruházza fel, amelyek birtokában életének nem csupán passzív résztvevője, hanem aktív alakítója lehet. Ebben az iskolában ilyen gyógypedagógusokkal találkoztam. Itt minden a fogyatékos gyermekért történik, mindenki a hivatását gyakorolja. Külön öröm volt felfedezni, hogy milyen szoros együttműködésben képes tevékenykedni az osztályban tanító tanár, a szabadidő-programot szervező nevelő, a gyermekfelügyelő és az asszisztens. A nyitott kapun át egy boldog világba látnak be, akik a falakon kívül élnek. Bent óvó szemek vigyázzák, segítő kezek vezetik a százéves épület lakóit.

Kedves kollégáim, maradjon meg a hitünk, hogy hivatást választottunk, s legyen számunkra továbbra is öröm ha segíteni tudunk. Vissza...

Együtt - Értük Alapítványunkról (2003. 09.)


1991. decemberében a martonvásári Általános Iskola és Diákotthon alig több mint tucatnyi lelkes dolgozójának, s néhány támogató szülőnek a kezdeményezésére létrejött, s december 29-i dátummal a Székesfehérvári Cégbíróság hivatalosan is bejegyzi "Együtt - Értük" elnevezésű alapítványunkat.

Amikor alapítványunk elnevezésén gondolkodtunk mindenképpen olyan nevet szerettünk volna választani, mely kifejezi céljainkat, első hallásra is érzékelhetővé teszi az alapítvány irányultságát.
"Együtt - Értük"
Úgy érezzük sikerült a névválasztás. Hiszen a célunk nem más, valóban EGYÜTT- Értük! Együtt szeretnénk megvalósítani célkitűzéseinket, hiszen - legyenek is azok bármily szerények, egyedül nem megy.
Együtt szeretnénk cselekedni a fogyatékosok ügyéért szűkebb - tágabb közegünk tagjaival, minél inkább megvalósítva a fogyatékosok integrációját, hozzájárulva a fogyatékosok iránti előítéletek csökkenéséhez, a "másság" valódi (nemcsak deklarált és törvényi szövegekben megjelenő) elfogadásához.
Együtt - ÉRTÜK!
Értük, vagyis - hivatalos elnevezéssel - a középsúlyos fokban értelmileg akadályozott gyermekekért.
Értük, vagyis a társadalom egy olyan rétegéért, akik még mindig nem részesülhetnek egyenlő módon a gyermekeket megillető jogok és juttatások kosarából.

"Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,
Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban."

/Dorothy Law Holtz
Egy élet a kezedben - részlet/

EGYÜTT - ÉRTÜK, hogy ez a szeretet - erő ne vesszen el, hasson és sokszorozódjon téren, időn, társadalmi különbségeken átívelően! Vissza...

A bábozás terápiás lehetőségei (2003. 09.)


A bábjáték komplex tevékenység, amelynek alapelemei a beszéd mellett a mozgás, a zene, az ének, a tánc.

A kisgyermek komplex módon érzékel, elvont gondolkodásra még nem illetve alig képes, ezért sokkal jobban reagál a összetett hatásokra. Különösen érvényes ez a "mi gyerekeinkre", tehát a középsúlyos fokban értelmileg akadályozott gyerekekre, akiknek az elvonatkoztatás, az elvont gondolkodás nehézsége egész életüket végig kíséri. A komplex hatásokra sokkal jobban reagálnak, maradandóbban és könnyebben jegyzik meg az új fogalmakat, értik meg és sajátítják el a viselkedési formákat és szabályokat. A bábjáték egyszerre szól tehát a szemhez, a fülhöz, a mozgás - ritmus érzékeléséhez különösen akkor, ha a gyermek maga játszik a bábuval. De nagyjából hasonló élményt kap a bábjátékot néző gyermek is, mert nem csak nézi és hallja, hanem követi és átéli a bábu mozgását.

A mozgásban átélt élmény minden esetben mélyebben rögzíti a történést, az élmény tartalmát, mint a csak elmondott, csak a hallás útján tolmácsolt közlendő. A bábjátéknak van azonban még egy igen sajátságos "varázsa" is: a gyermek a bábu szerepébe bújva, személytelenné válva, gátlás nélkül játszik, hangja bátrabb lesz, felerősödik, hiszen nem ő, hanem a bábuja beszél. Egyszóval a bábjáték feloldja a gyermek gátlásait, megnöveli önbizalmát, miközben maga a tevékenység szinte észrevétlenül az örömszerzés forrásává válik. Vissza...

Zenei fejlesztés az Ulwila-módszer segítségével (2003. 09.)


A zene iránt különösen érzékeny és fogékony az értelmileg akadályozottak köre, a mi gyermekeink is. Ezért a zenei nevelést, mint meghatározó pedagógiai eszközt alkalmazzuk neveltjeink sokoldalú, eredményes fejlesztése érdekében.

A tantárgyi keretek között folyó mozgás- és ritmus, valamint hangszerhasználattal egybekötött zenei nevelés szolgál alapul arra, hogy az Ulwila - módszerrel működő zenekarban a tehetségek kibontakozhassanak.

Mi is a módszer lényege?
Ez a nagyszerű, sokunk által régóta várt módszer - aminek segítségével lehetőség nyílt a zenekarban történő együttzenélésre - Heinrich Ulrich nevéhez fűződik. Õ alkotta meg a színekre alapozva azt a speciális kottarendszert és a hasonló elven készített hangszercsaládot, aminek segítségével már hatodik éve folyik iskolánkban a szakköri formában működő zenei tanítás.
Az elmúlt néhány év alatt igen szép eredményeket értünk el, számos fellépésre kaptunk lehetőséget, amik közül csak néhányat említenék: ÉTA Konferencia megnyitója Budapesten, Gánti születésnap, Mikulásváró Székesfehérváron, az iskolánk által szervezett "Én is képes vagyok rá…" című vándorkiállítás megnyitójának helyszínei: Martonvásár, Tordas, Baracska, Ráckeresztúr, Ercsi.

Idén júniusban három napot tölthettünk Százhalombattán, a "Dallal, tánccal egymásért" című országos rendezvényen, ahol neves művészekkel együtt léphettünk színpadra.
A zene, mint közösségformáló erő, egyértelműen érezhető a zenekar életében. Hatására nőtt tanulóink önbizalma, kapcsolatteremtő készsége. Ez utóbbi nemcsak jelenlegi helyzetükben, de a későbbiek során is segít, amikor a társadalomba való beilleszkedés nagy feladata elé néznek. Vissza...


Szabadidő - választási lehetőséggel (2003. 09.)

Iskolánk nevelő - oktató munkáját az "egész napos foglalkoztatás" elveit, előnyeit érvényesítve szervezi. Tanulóink napirendje pedagógiai szakaszokhoz, az életkori sajátosságokhoz igazodik.

A délelőtti kötelező tanórák, majd az ezeket követő szakkörök fejlesztő foglalkozások után gyermekeinknek testi és lelki felfrissülését szolgálja a pedagógiai környezetben eltöltött szabadidő.
A szabadidő megszervezése az osztályban dolgozó nevelők közös feladata, mely a növendékek érdeklődéséből, s különböző személyiségjegyeiből indul ki. A helyes és kultúrált szabadidő eltöltéséhez nyújtanak segítséget és ötleteket tanulóink számára az ún. fakultatív foglalkozások. Kötetlen tevékenységformáinak megvalósulása során számos lehetőség kínálkozik a sokoldalú személyiségformálásra, a szociális kapcsolatrendszer fejlesztésére.

Nevelőtanáraink éves munkatervük részeként - egyéni érdeklődési körük, kedvteléseik, adottságaik egyeztetett figyelembevételével - eltérő életkorú csoportra programot készítenek a következő szabadidős tevékenységi formákra:
- dalos népi játékok
- kicsik tornája
- nagyok sportja
- főzés
- origami
- zenélés
- manuális tevékenység (különböző képzőművészeti technikák)

Az egyes csoportok kialakítása a gyermekek önálló választása alapján történik melyet a tanulók esetenkénti érdeklődési köre vagy a foglalkozást vezető nevelőhöz való érzelmi kötődése motiválja. Vissza...

Állatkertben jártunk (2003. szeptember)

Szeptemberben meghívást kaptunk az állatkertbe a fogyatékosok napjára. Ilyenkor az ország minden pontjáról felkerekednek azok az iskolák és intézmények, akik fogyatékkal élő gyermekeket nevelnek vagy felnőttekkel foglalkoznak. A mi iskolánkból a 4., 5., 6., 7., 8. osztály indult útnak a szerencsére verőfényes napon. A fővárosba érve ízelítőt kaptunk a csúcsforgalomból, kicsit a tervezettnél hosszabbra nyúlt utazás után megérkeztünk az állatkertbe. Első pillantásra úgy tűnt, hogy szűkös lesz a hely, hiszen kerekes székkel, kocsival és gyalog rengeteg látogató volt már a délelőtti órán is.

A kapun belépve rögtön egy álmos bagolyban gyönyörködhettünk, mellesleg vadászgörényt simogathattak a gyerekek. A regisztráció alkalmával megleptek minden látogató csoportott egy kis nassolni való csemegével.
Elindulván az állatkertbe a puputevéknél nagy öröm érte a gyerekeket, néhány idős teve hagyta, hogy simogassuk a fejüket, megérintsük az orrukat. Szemtanúi lehettünk annak, hogy a vak gyerekek hogyan ismerkednek a szelíd állatokkal.
Az "ezüsthátú" hím gorilla láttán többen rögtön elindultak volna haza, de szerencsére őket is sikerült maradásra bírni.
Gyönyörködhettünk a fókák hancúrozásában, a kicsi majmok légtornász bemutatójában a szabadban, megcsodáltuk a jegesmedvét, az alvó tigrist, az óriási és a picuri békákat. Amikor elfáradtunk, a szabadban lepihentünk, az állatsimogatóban a kecskemama pocakjában lakó kiskecskéket is megtapogathattuk.

Jócskán benn jártunk a délutánban, amikor haza indultunk és hosszú időre szóló élményeket hoztunk. Vissza...


Beszámoló a gyermekotthon nyári táborairól (2003. 09.)

Az előző évekhez hasonlóan, az idei nyáron is számos tábort és kirándulást szerveztünk a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeink számára.

Táboraink különböző helyszíneken, változatos, gazdag programokkal kerültek megrendezésre. Közülük néhányat már évek óta hagyományosan megszervezünk, ilyen a: nagyvázsonyi lovas-, a kecskeméti "csere"-, és a bodajki kézműves táborunk.
Lovasterápiás táborunkban, - a gyógylovaglás fejlesztő hatásának maximális kihasználása mellett -, fontosnak tartottuk gyermekeink napi önkiszolgálási feladatokban, házi munkákban való aktív részvételét. A gyermekek nagy örömmel és lelkesedéssel végezték a rájuk bízott kisebb-nagyobb feladatokat (mosás, vásárlás, mosogatás, főzés stb.). Kézműves foglalkozásokkal és a környéken tett kirándulásokkal tettük színesebbé a hét programját.

Kecskeméti táborunk változatos programlehetőséget nyújtott gyermekeink számára: Szórakaténusz Játszóház, Planetárium, "Tarzanos" játszótér.
A nagy melegre való tekintettel a legtöbb időt a felújított strandon - Élményfürdő- és Csúszda Parkban - töltöttük.

Bodajkon a Jánosi-együttes hagyományőrző, kézműves falutáborában gyermekeink jártasságot szerezhettek a már ismert kézműves technikákban, illetve régi, ismeretlen technikákat (bőrművesség, fafaragás, nemezelés, gyertyaöntés stb.), néphagyományokat, dunántúli dalokat, táncokat sajátítottak el.

A "Vigyázó-kéz" Gyermekvédelmi Egyesület szervezésében az idei nyáron első ízben valósulhatott meg "testvér táborunk", melynek keretén belül hat gyermekünk - a velencei gyermekotthonban nevelkedő - testvérével együtt nyaralhatott a Balaton partján.
Nagy örömmel vettünk részt a kezdeményezésben, hiszen fontosnak tartjuk a vér szerinti kapcsolatok tudatosítását, a testvérek közötti kötődés erősítését.

Augusztus hónapban Zsóry-fürdőn és Balatonszemesen töltöttünk el egy-egy hetet.

A táborok programjait igyekeztünk a gyermekek igényei szerint összeállítani, figyelembe véve életkorukat, érdeklődési körüket és képességeiket. Kirándulásaink során felfedeztük a környék természeti és kulturális értékeit, ismerkedtünk a tájegység néphagyományaival és történelmével. Vissza...

Erdei iskola (2003. 09.)

Iskolánk pedagógusai, pedagógiai asszisztensei, gyermekfelügyelői minden évben "erdei iskolai" programot kínálnak az itt tanuló diákoknak, hogy megtapasztalják, minden érzékszervükkel felfoghassák mindazt az információt, ismeretanyagot, ami őket a világban való örömteli felfedezéshez, eligazodáshoz vezeti.

Tanulóink már tudják:
- milyen a hegyek ölelésében a Dunántúli - középhegységről tanulni,
- erdőben sétálva ismereteket szerezni a tájékozódáshoz szükséges iránytűről növényekről, állatokról,
- a vízparton a vízivilágról beszélgetni.

De sorolhatnám mindazt, ami a természetben barangoló, bakancsos kisgyermeket megérinti egy-egy túra során. Kilépve a tankönyvek síkjából, a gyermeket a három dimenzió élménye látványával, az orrát csiklandozó növények illata a szaglás érzékelésével, a bükk- és tölgyfa kérgének érintése a tapintásával, a csipkebogyó kóstolgatása az ízlelésével, a madarak vidám csivitelése a hallással juttatja újabb és újabb felfedezéshez a diákot.

Az ismeretanyagon túl, fejlődik gyermekeink személyisége, erősödik bátorságuk, önbizalmuk, önismeretük, szocializációjuk. A közösen átélt élmények hatására az összetartozás élménye fokozódik, az újonnan iskolánkba kerülő gyermeknek beilleszkedése könnyebbé válik. Mindez a tudás megerősít minket, iskolánkban dolgozókat abban, hogy az erdei iskolai program megvalósulásáért tenni, küzdeni érte érdemes, még akkor is, ha ennek gyakran anyagi megvalósulásáért (pályázatírás) különmunkát kell vállalnunk.

Valljuk, sőt tapasztaljuk, hogy az ismeretanyag, a közösen átélt élmények szép emlékként tovább élnek gyermekeinkben, s majd az iskolából kilépve már saját értékként, igényként gazdagítja életüket. Vissza...


Vándorkiállítás (2003. 09.)


A Sérültek Európai Éve iskolánk fennállásának 100-dik, gyógypedagógiai intézményként való működésének 30-ik évfordulója alkalmából vándorkiállítást szerveztünk.

A szomszéd települések iskoláiban mutathatták be gyermekeink "alkotásaikat".
A művészetek körét nem zártuk le az ábrázolás, kézimunka, agyagozás stb. bemutatásával, hanem kiegészítettük a gyermekek zenélésével, sajátos kotta, sajátos hangszerek használatával.

A szeretetteljes fogadtatás megerősített bennünket, hogy a szervezéssel járó fáradozás, az izgalom nem volt hiábavaló. Nyilvánvalóvá vált, hogy gyermekeink képességeinek, tehetségének kibontakoztatása nagymértékben rajtunk múlik. A mi felelősségünk és feladatunk biztosítani mindazokat a feltételeket, érzelmi töltést, ami a kreatív tevékenységekre, örömteli alkotásokra motiválják a gyermekeket.

Köszönjük nektek Martonvásár, Tordas, Baracska, Ráckeresztúr, Ercsi iskolái, hogy szívesen fogadtatok Bennünket, jól esett a meleg, szeretteljes légkör, a nyitottság. Vissza...

Néhány rendhagyó gondolat … (2003. 09.)

Beköszöntött az Õsz és vele gyermekünk újra beült az iskolapadba.

Mi lassan már az öregebb diákok közé tartozunk, mivel ötödik évünket kezdjük az iskolában. Négy hosszú tanévvel a hátunk mögött engedjék meg, hogy egy-két gondolat erejéig közzétegyem tapasztalataimat az iskoláról, az itt tanító pedagógusokról, nevelőkről.

Több mint négy évvel ezelőtt egy tavaszi napon kezükben a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság által lányunkról kiállított szakvéleménnyel bekopogtattunk az iskolába. Elmondtuk, hogy ezt az iskolát javasolták halmozottan sérült gyermekünk számára és szeretnénk kicsit körülnézni. Nem küldtek el, hogy jöjjünk vissza máskor, most nem érnek rá. Nem mondták, hogy zavarjuk az órát, az oktatást és különben is mit akarunk itt. Leültek velünk beszélgetni. Beszéltek az iskolában folyó oktatási munkáról, mit fog tanulni a gyermekünk, ha ide jön. Milyen ellátásban részesül, milyen szabadidős tevékenységek vannak. Beszéltek arról milyen a bentlakó gyerekek elhelyezése. Meg is nézhettük az éppen folyó órát, a hálótermeket, közös helyiségeket. Sokkal könnyebb volt így a döntés, hogy láthattuk hová kerül majd gyermekünk.

Eltelt négy év és az itt töltött idő ismeretében tudom, hogy lányom olyan helyen tanul, ahol jól érzi magát, szeret itt lenni, és ami a legfőbb, látjuk rajta a fejlődést is. Látom nap, mint nap mennyi mindennel foglalkoznak. Látni a füzeteiben az írás-olvasás-számolás területén elért eredményeiket, a felméréseket. Minden gyerekkel külön-külön egyénileg is foglalkoznak a pedagógusok. Ilyen pl. a logopédia is. A faliújságokon látni milyen ügyesen rajzolnak, festenek. Megtanulnak verset mondani, mesét előadni. Megtanulják a házimukát, mosogatnak, takarítják az osztálytermüket, palántáznak a konyhakertben, vagy éppen a parkot takarítják. Szívesen főzőcskéznek a kiskonyhán is. Sokan közülük hetente járnak uszodába, lovagolni. Nagyon szeretik a fakultációt, szeretnek énekelni, táncolni. Nagyon ügyesen játszanak hangszereken, zenekarukat a majálison mi is meghallgathattuk. Rengeteget kirándulnak, sok érdekes helyre eljutnak. Pl. Állatkert, Arborétum, Gánt. Minden hónapban a Dicsőségtáblára került gyerekek jutalom színházlátogatáson vesznek részt.

A Mikulás, a Karácsony, a Farsang megünneplése rengeteg izgalommal és sok-sok örömmel jár. Jó látni a gyerekeket, amikor izgatottan készülődnek már hetekkel - napokkal előbb.

Nekünk szülőkként nagyon nagy öröm, hogy gyermekünk, egészséges társaihoz hasonlóan semmiből nincs kirekesztve, mindent megtapasztal. Köszönet ezért azoknak a pedagógusoknak, nevelőknek, akik ezeket a lehetőségeket megteremtik a gyermekeinknek. Vissza...

Gondolatok egy látogatás kapcsán (2003. 09.)

Mély érzés fogott el, hogy újra itt lehettem. Az itt eltöltött idő nagyon sokat jelentett Nekem. Volt benne megannyi jó és volt benne megannyi rossz.

Nagyon sok nevelőt szívembe zártam, kiemelve egyet: Ö pedig Mátyási Sándorné, aki egyben az osztályfőnököm és "édesanyám" is volt. Öhozzá mehettem, és ölébe hajthattam a fejem.

Itt megtanították azt Nekem, hogy milyen is a kinti élet, megmutatták az utat a felnőtt élet felé. Sok olyan dolgot tanultam itt életem során, amit kint a falakon túl megvalósíthattam. Megtanultam, hogy hogy osszam be a pénzem, és megtanultam, hogy mennyire szeretem az embereket. És ha valahol,e hely az otthonom is volt, és remélem gyerekek hogy a Ti otthonotok is lesz, csak azt kívánom Nektek, hogy Ti is olyanok legyetek, amilyenek mi. Vissza...

Diáktalálkozó (2003. 09. 20.)

Az ünnepségre az elmúlt 15 évben elballagott volt növendékeinket hívtuk meg.

A megyéből és megyén kívülről több mint 100 diák érkezett szülőkkel, kísérőkkel.
Délután két órára megteltek az iskola folyosói, majd ezt követően a volt tanítványok az osztályokban találkozhattak és beszélgethettek társaikkal, s volt nevelőikkel. Előkerültek a régi fényképek, emlékek…
Az intézmény területén és parkjában tett séta után - a régi-új helyszínek feltérképezését követően - közös uzsonnára került sor az udvaron. Ezt követően Vitai Ildikó előadóművész szórakoztatta, köszöntötte szép dalaival a vendégeket.

A nap zárásaként tábortüzet gyújtottunk ahol ismét lehetőség nyílt - a búcsú pillanatai előtt - a régi emlékek és a nap eseményeinek felidézésére.

A diáktalálkozó krónikája röviden így foglalható össze, a történések mögött azonban számtalan - egyénileg és közösen megélt - élmény húzódik, s teszi felejthetetlenné e nagyszabású rendezvényt.
Pedagógusainkban, az intézmény dolgozóiban sokáig visszacseng - s újabb évekre erőt ad nehéz és fáradságos munkájukhoz - a tanítványok mosolygó, sugárzó arckifejezése, a szülők hálás és tiszteletteljes kézszorítása. Vissza...

Szakmai konferencia (2003. 10. 02.)

A Szakmai Konferencia keretében a Fejér megyei Önkormányzat Elnökhelyettesének köszöntőjét követően Orbánné Molnár Anikó az intézmény igazgatója "Visszatekintés - Előretekintés" címmel fogalmazta meg gondolatait múltról - jelenről - jövőről.
Ezt követően Mesterházi Zsuzsa élvezetes és színes előadásának segítségével mélyülhettünk el a gyermeki személyiség rejtelmeiben.

Az évfordulón a szakma intézményeinek, szervezeteinek hazai meghívottjai mellett a szlovén és német partnerintézményeink képviselőit is vendégül láthattuk, kik közül Egon Meesters a Landshuter Werkstatten nyug. igazgatója a németországi szociális rendszer rövid bemutatására vállalkozott előadásában.
Intézményünk 1998 óta tart fenn szakmai kapcsolatot a németországi Landshut-beli Szociális Foglalkoztató (Landshuter Werkstatten) képviselőivel. Kapcsolatunk az Ulwila zenei módszer kapcsán jött létre, s az évek során szlovén és lengyel partnerek irányába is kiszélesedett.

A németországi vonzó - általunk követendőnek ítélt - példa bemutatása után, Eisenbacher Imréné a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona igazgatóhelyettesének előadását hallhattuk: "A felnőtt élet elvárásai, kihívásai a fogyatékos gyermekekkel szemben". Mondanivalójának hitelességét tovább erősítette, hogy személyében olyan előadót hallgathattunk meg, aki 23 esztendeig volt az évfordulóját ünneplő iskola gyógypedagógusa, vezetőhelyettese, s gondolatait a gyermekek nevelése - oktatása terén szerzett gazdag szakmai tapasztalatok birtokában fogalmazta meg.

A délelőtti program zárásaként intézményünk fennállásának 30. évfordulóján kegyeletünket, tiszteletünket egy emlékező kiállítással róttuk le az intézmény alapító igazgatója Pápay Ágoston előtt:
Az ebédszünetet követően az intézmény pedagógusai előadásában került sor a habilitációs - rehabilitációs tevékenységek terén megszületett eredmények iskolai bemutatására az alábbi témákban
- Zenei fejlesztés az Ulwila módszer segítségével - Durmics Istvánné
- Euritmia- a látható beszéd - Romanek Tihamérné
- A bábozás terápiás lehetőségei - Harasztos István
- Művészeti nevelés terápiás lehetőségei - Sánta Nóra Vissza...

A kezdetek … (2003. 10. 02.)

1973. október 1.
A volt Vörösmarty Mihály Nevelőotthon új funkciót kap. A megye középsúlyos értelmi fogyatékosai lassacskán benépesítik a Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthont.

Az itt munkálkodó pedagógusok egy része nyugállományba vonul, vagy más intézményekben folytatja munkáját. Néhányan azonban vállalják a kihívást és meg kívánnak birkózni az újszerű feladattal.
1974. szeptember 1.
Néhány tizennyolc huszonnégy év közötti fiatal bizonytalanul őszinte lelkesedéssel kezdi meg munkáját e falak között. Bizonytalanságukat azonban ezek a tapasztalt kollégák igyekeznek szertefoszlatni.
Id. Kincs Sándortól ellesik a munkaszervezés fortélyait. Feleségétől, Gabi nénitől módszertani fogások gazdag tárházának kulcsát kapják.

Dr. Koltay Árpádné olvasókönyve évekig segíti munkájukat. A gondterhes pillanatokon Nagy Anna derűje segíti át őket. Thalwieser Katalin következetessége kitartásra ösztökél. Harmati Ilonától pedig, a gondozási feladatok megoldásának módjait tanulhatják meg.

Aztán múlnak az évek. A fiatalok egyre több tapasztalatot szerezve végzik fokozódó lelkesedéssel feladataikat. S a régieket egyre - másra búcsúztatják nyugállományba vonulásuk alkalmából.
2003. október 2.
Azok a 30 évvel ezelőtti fiatalok - most már deresedő hajjal - tiszteletüket fejezik ki azoknak, akik bátortalan lépéseiket irányították, önbizalmukat, hitüket erősítették. Nevükben köszönöm amit értünk, s a gyógypedagógiai ügyéért tettetek. Vissza...

Nyílt nap (2003. 10. 03.)

E rendezvényre meghívtuk a szülőket, társintézmények képviselőit, illetve minden érdeklődőt. E napon köszöntöttük támogatóinkat - számuk szerencsére örvendetes módon szaporodik az utóbbi időben.
A munkatársak előadásait a mai napon egy-egy illusztráció - bábjáték, zenei bemutató - is színesítette, s tette hitelessé az elhangzottakat.

A programsorozatot, s az arra való felkészülést is áthatották a mottóként választott - Jean Vanier által megfogalmazott - gondolatok. Vissza...

Évforduló nélküle (2003. 10.)
(Képek a cikkhez...)

Intézményünk megalakulásának 30. Évfordulójára emlékezünk. S miközben beszélgetünk a nehézségeinkről, eredményeinkről és sikereinkről, előadókat, vendégeket hívunk az ország minden részéről, s az újratalálkozás reményében invitáljuk volt kollegáinkat, munkatársainkat - egyszóval ünnepelünk egy kicsit - tudjuk, hogy az ünnepünk nem lehet igazán teljes Nélküle, Pápay Ágoston igazgató úr - Guszti bácsi - nélkül.

Harminc évvel ezelőtt, 1973. októberében az ő irányításával és vezetésével alakult meg Martonvásáron - akkori nevén - a Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon.

Pápay Ágoston alig negyvenéves volt akkor, de a gyógypedagógia berkeiben már régen jól ismert szakembernek számított. Bárczi Gusztáv tanítványaként - akit mindvégig példaképének tekintett - 1957-ben kezdte meg gyógypedagógiai munkásságát. Előbb a velencei Gyógypedagógiai Intézet internátusvezetője, majd a Fejér megyei gyógypedagógiai munka szakfelügyelője lett.

A 70-es évek elejétől kezdte meg nívós és kitartó harcát a középsúlyos értelmi fogyatékosok megfelelő nevelési, oktatási körülményeinek kialakításáért. E küzdelem eredményeképpen jött létre ez az intézmény, melynek megalakulásától, 1973. októberétől igazgatója lett. Óriási energiával, lelkesedéssel, hittel vetette bele magát a munkába. És ez a lelkesedés, a hit, hogy érdemes ezeknek a gyerekeknek a sorsáért küzdeni, hogy szebbé és teljesebbé tehető az ő életük is, ránk, fiatal munkatársaira is átragadt.

Mikor 1995-ben nyugdíjba ment, nem keseredtünk el, mert tudtuk képtelen lesz úgy élni, hogy nap mint nap be se jöjjön az épületbe, el ne mesélje, hogy mit tapasztalt a megye különböző intézményeiben - hiszen szaktanácsadóként tevékenykedett nyugdíjba vonulása után.

Aztán alig másfél év múltán végleg itt hagyott bennünket.
Most ünneplünk. A gyerekek zenélnek, énekelnek, táncolnak a vendégeknek. Mindez Neki is szól, Rá is gondolunk, csendben tisztelegve emléke előtt. Vissza...

Sport sikereinkről (2003. 11. 07.)

A diáksportkör tagjai november 7-én a székesfehérvári Ezredéves Iskolába utaztak, ahol kosárlabdatornán vettek részt.

Két mérkőzést játszottunk. Először az Ezredéves Iskola csapatával mérkőztünk. Hatalmas küzdelmet vívtunk velük. Hiába játszott az Ezredéves Iskola csapatában két volt tanítványunk Varga Tamás és Csíkós Béla csak egy pontot tudtak dobni nekünk, amelyet Kolompár Mónika még ki is egyenlített. Már-már úgy látszott, hogy döntetlen marad az eredmény, amikor az utolsó pillanatban Varga Tamás mégis betalált, így végül 2:1-re kikaptunk. Nem volt sok időnk a kesergésre, mert máris következett az Arany János Iskola csapata. Nagyszerű játékkal Kolompár Mónika, Lovász János. Lakatos Kriszti és Varga Sándor kosaraival 4:1-re győztünk, így miénk lett az ezüstérem.

A közönség hatalmas tapssal jutalmazta meg játékosainkat. Vissza...

Hüllőkiállítás (2003. 11. 26.)

A baracskai Művelődési Ház emeletén berendezett időszakos hüllőkiállítást tekinthette meg iskolánk 2003. november 26-án.

A nagyobb gyermekek (6-10. osztály) és mi, nevelők vehettünk részt ebben a programban. A látottak minden résztvevőt, mind gyermeket, mind felnőttet egyaránt lenyűgöztek. Több fajta kígyó (kobra, anakonda, piton, csörgőkígyó) mellett pókok is tarkították a kiállítást. Voltak, akik már a jól ismert állatokat és gondozóikat köszönthették, hiszen az RTL Klub és Botos Zoltán közös szervezésében már találkoztak egy kora reggeli adásban a Campona épületében berendezett stúdióban.

Az állatok (kígyók és pókok) alaposabb megismerését segítették a terráriumokra kiragasztott jellemzések, leírások, melyet gondozóik kiegészítéseivel a gyerekek is könnyen megérthettek.

A kiállítás legérdekesebb pontjának az bizonyult, mikor a gyermekek nevelőik és a szakképzett állatgondozók állandó figyelme mellett megsimogathattak egy, a terráriumból kivett Dél-Amerikában honos kígyót.

Ezúton is köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, hogy gyermekeink más kontinensek élőlényeivel testközelben is találkozhattak és reméljük, hogy a jövőben még sok ilyen izgalmas programot lesz alkalmunk meglátogatni. Vissza...

Úszóverseny Székesfehérváron (2003. 11. 29.)

2003. november 29-én iskolánk tanulói részt vettek Székesfehérváron a Bója Úszócsoport Fogyatékosok Sportegyesülete által rendezett Szent Miklós-napi úszóversenyen.
Amikor 9 fős csapatunk megérkezett a helyszínre, a hangulat már a tetőfokára hágott. Kis bemelegítés után elkezdődött a harc az érmekért. Diákjaink nagyon eredményesen szerepeltek. Sok győzelemmel és sikerélménnyel tértünk haza. Nagyon jól éreztük magunkat és reméljük a jövő tanévben is részt vehetünk, s versenghetünk ezen a nagyszerű rendezvényen.

Gyermekeink eredményei:

Móricz István asszisztált úszás 1. helyezés
Ulcz Erika asszisztált úszás 1. helyezés
Radnai Noémi asszisztált úszás 1. helyezés
Kolompár Mónika 33 m gyorsúszás 1. helyezés
Simi István asszisztált úszás 1. helyezés
Nagy Ibolya hátúszás 2. helyezés
Varga Sándor 33 m hátúszás 2. helyezés
Földi Ferenc hátúszás 3. helyezés
Góman Antal asszisztált úszás 4. helyezés
Kolompár Mónika 33 m hátúszás 4. helyezés
Varga Sándor 33 m gyorsúszás 4. helyezés Vissza...

Köszönjük, hogy itt lehettünk! (2003. 12. 05.)

Kedves meghívás érkezett a martonvásári Diákotthonba, - a baracskai Kozma Ferenc Általános Iskolából: töltsünk együtt egy délutánt közösen.

2003. december 5-én délután nem mindennapi élményben volt részünk.
A szeretetteljes fogadtatás után, külön osztálytermekben, kiválóan és nagy figyelemmel, gondosan előkészített anyagokkal, közösen kézműveskedhettek gyerekeink, a baracskai néptáncos gyerekekkel. Kárpáthegyi Judit néni vezetésével szép asztaldíszt készíthettek fenyő-tuja ágakból, gyertyával és egy kis szalaggal díszíthették az előkészített alapot. A másik teremben Simon Judit és Moharosné Benkő Ági néni irányításával hungarocell gömböket lehetett díszíteni szalvéta technikával, valamint mikulásos szalvétagyűrűt hajtogatni. Erős Réka segítségével festhettek mécsesdíszt, üvegfestéssel, Sulyok Zoli bácsival lehetett gipsz mintákat - hűtőmágnesnek- festeni és ragasztani. Egy újabb helyszínen Borsó Szilvi néni és Mészárosné Kovács Zsuzsa néni segítségével szaloncukorból babát lehetett kötözni, egy másik asztalnál Székely Miklósné, Erika néni útmutatásai alapján méhviasz lapokból gyertyát sodorhattak és díszíthettek a gyerekek. A délután folyamán tapasztalhattuk hogyan tűnnek el a korlátok ép és sérült gyermekek közt, a szeretetteljes, figyelmes irányítás, szervezés következményeként. Még arra is jutott figyelem, hogy gyermekeinket megvendégeljék egy finom pogácsával és meleg teával. Köszönjük Kiss Anitának, aki kedvesen kiszolgálta gyermekeinket.

Az elkészült ajándékok másnap az iskolai Mikulás ünnepségen fő helyre kerültek és büszkén mutatták munkáikat a Mikulásnak és társaiknak is.
Hálásan köszönjük az ötletet, a meghívást, a közösen eltöltött délután! Tapasztalhattuk azt a figyelmességet, tapintatot, gondos munkát, amellyel készültek a gyermekeinkkel eltöltött közös időre.

Boldog Karácsonyt kívánok a baracskai iskola minden tanulójának és dolgozójának a martonvásári Diákotthon nevében: Vissza...

Sportgála (2003. 10. 06.)

December 6-án újra Székesfehérvárra utaztunk, ezúttal a város legnagyobb Sportcsarnokába, ahol a sérültek évét záró sportgálán vettünk részt.

Ezen a rendezvényen - körülbelül 500 néző buzdítása mellett - különböző akadályversenyeken mértük össze erőnket a székesfehérvári Ezredéves Iskola, valamint a dunaújvárosi Móra Ferenc Iskola csapataival. A négy különböző versenyszámból hármat megnyertünk, a negyedik számban pedig a második helyen végeztünk. Így az összetett versenyben mi lettünk az elsők. Jutalmunk az eredményeken kívül egy kupa, egy bőrfoci, ugrókötelek, Mikulás-csokik, üdítők voltak. A kupát a Sportminisztérium képviselője adta át, aki a csapat minden tagjának külön is gratulált.

Valóban minden dicséretet megérdemelnek a csapat tagjai, azaz: Orsós Alex, Nagy Ádám, Nagy Tamás, Nagy Ibolya, Lovász János, Király Roland, Takács István, Lakatos Krisztina, Kolompár Mónika és Varga Sándor.

Szép győzelem volt, gratulálunk! Vissza...

Farsang (2004. 02. 19.)
(Képek a cikkhez...)

Idei jelmezes alakoskodásunkat február 19-én tartottuk. A gyermekek már nagyon készültek az egész napos rendezvényre. A program ez évben is az iskola hagyományainak megfelelően zajlott.

Korán reggel (rögtön reggeli után) rövid műsorismertetés után az osztályok kivonultak az udvarra, ahol a kiszebábbal együtt papírra írt „rosszaságainkat”, rossz szokásainkat is tűzre vetettük. A tízórait követően minden osztályban megkezdődött a lázas készülődés a TÁTIKÁRA, melynek során a gyerekek tánctudásukat és színészi képességeiket egyaránt bemutathatták. Egészen ebédig táncoltak, énekeltek.

Ebéd után, míg a felnőttek berendezték az ebédlőt a jelmezes felvonuláshoz, a gyermekek az udvaron játszottak. A felvonulást a királyi pár bevonulása és a szervező osztály görögtánca nyitotta meg, majd egymás után érkeztek az osztályok külön-külön egy kis műsort, jelenetet előadva, mely alkalmat nyújtott az új tanulók bemutatkozására is. A jelmezek, jelenetek igen sokszínűek és színvonalasak voltak. Megjelentek: macskák, pingvinek, Hófehérke és a hét törpe, de még doktor Bubó és barátai is. A műsorok után a gyermekek elfogyasztották az osztályokban a szereplésért járó jutalmat, a tortát. Majd elérkezett a várva várt diszkó, melyet ez évben – a hagyományoktól eltérően – élő zene tett felejthetetlenné. A zenés, táncos mulatság vacsoráig tartott, miután a gyermekek nyugovóra tértek és a fáradságtól hamar el is aludtak.

A gyermekek és felnőttek egyaránt nagyon jól szórakoztak egész nap, bizonyítják ezt a fényképek, valamint az élményekről készült gyermekrajzok egyaránt. Vissza...

1848. március 15-ére emlékeztünk (2004. 03. 12.)

Az ünnepséget március 12-én 10 órakor tartottuk napsütéses, tavaszt köszöntő időben.
A megtisztelő feladatot, a szervezést a 3. osztály kapta.
Az osztály tanulói: Balla Alexandra, Cser Ferenc, Péntek Sándor, Egri Sándor, Aranyos Szilárd, Kovács Mária, Csóri Csaba és Júdás Brigitta egy „óriás” kokárdával bemutatott mozgással köszöntötték az ünnepet.

A műsorban szép szavalatokat hallhattunk:
Orsós Alex                              4. osztály
Ágoston Diána                         5. osztály
Nagy Ibolya                            5. osztály
Nagy Ádám                             6. osztály
Gyémánt Imre              6. osztály
Csite Balázs                             7. osztály
Lovász János                           7. osztály
Érsek Imre                              8. osztály
Lakatos Krisztina                     9. osztály
Csordás Krisztina                    9. osztály
Gólics Beáta                            9. osztály
Lakatos Krisztián                     9. osztály

Az énekkar által előadott dalok színessé, hangulatossá tették műsorunkat. Gyönyörködhettünk Varga Sándor szóló éneklésében.
Énekkari tagok:
Lakatos Krisztina                     9. osztály
Csordás Krisztina                    9. osztály
Gólics Beáta                            9. osztály
Prétor Margit                           10/A osztály
Graholy –Brigitta                     10/B osztály
Varga Sándor                          10/B osztály

Köszönjük a szereplőknek, hogy örömmel, szívesen jelentkeztek a szereplésre. Köszönjük mindannyiuknak a SZÉP ÜNNEPET! Vissza...

Koncz Dezső Tanulmányi Verseny (2004. 03. 23.)
(Képek a cikkhez...)

Március 23-án a Koncz Dezső tanulmányi vetélkedő házi fordulójának napja volt. Több hetes felkészülés, szorgalmas munka után érkezett el a „lázasan” várt nap. Tanulóink az 5., 6., 7., 8. osztályosok 5 területen mérték össze tudásukat.

I. Nemzeti értékeink:
a.) nemzeti jelképeink
b.) lakóhelyünk hírességei, nevezetességei

II. Vitaminbomba
a.) franciasaláta készítése, elfogyasztása
      mosogatás, rendrakás

III. Ezermester
a.) csapatzászló készítése

IV. Olimpiai park
a.) természetvédelem
     - vadon élő növények
     - gyógynövények  - azok haszna

V. Olimpiai ötpróba
a.) váltóverseny

Íme az eredmények:
I. helyezett:       8. osztály         220 pont
II. helyezett      6. osztály         218,5 pont
III. helyezett     7. osztály         203 pont
IV. helyezett     5. osztály         152 pont
(Az 5. osztály – korára való tekintettel – eggyel kevesebb feladatot teljesített.)

A veszprémi területi (megyék közötti) versenyen 2004. április 22-23-án a következő tanulókból álló csapat képviseli iskolánkat:
Makk Lajos                 8. osztály
Érsek Imre                   8. osztály
Király Roland   8. osztály
Ispány Csaba               7. osztály
Lovász János               7. osztály
Nagy Ádám                 6. osztály

Gratulálunk a lelkiismeretes felkészüléshez, s további jó felkészülést, s sok sikert kívánunk a nagy megmérettetésen. Vissza...

Ulwila csoportunk a veszprémi Nemzetközi Találkozón (2004. 04. 5-8.)


2004. április 5.-8. között Veszprémi társintézményünkben került megrendezésre lengyel - német partnereinkkel ezévi Nemzetközi Találkozónk. (A szlovén intézmény nem tudott részt venni a találkozón.)

Iskolánkat az Ulwila zenekar tagjai képviselték a rendezvényen - külföldi partnereink által is elismert, színvonalas teljesítménnyel.
A szabadidős programok keretében - egy kellemes Sümegi kirándulást követően - intézményünk pedagógusai kínáltak változatos kézműves-tevékenységeket a Találkozó apraja - nagyjának. Vissza...

Emléktábla avatás (2004. 04. 27.)
(Képek a cikkhez...)

2004. április 27-én intézményünk alapító igazgatójának - Pápay Ágoston születésének 70. évfordulója alkalmából emléktábla avatással egybekötött megemlékezést tartottunk. Vissza...

Majális (2004. 05. 01.)
(Képek a cikkhez...)

1. blokk

2004. május 1.-jén is megrendeztük immár 11 éves múltra visszatekintő hagyományos "MAJÁLIS"-unkat.
A játszóházak ezúttal is gazdag kézműves-kínálatot nyújtottak vendégeinknek.


2. blokk

A Fejér Megyei Önkormányzat, s a Miniszterelnöki hivatal támogatásával Majálisunk délutánján egy játszóbusz kínált - gazdag és változatos eszközkínálatával - sokszínű és élvezetes szórakozási lehetőséget.


3. blokk

"Alkoss velünk, alkoss nekünk" címmel ezévben is meghirdettük hagyományos pályázatunkat.

A Majális programkeretében ez évben is meghoirdettük hagfgyományos pályázatunkat "Alkoss címmel, amire sok szép munka érkezett, melyeket folyamatosan felhasználunk iskolánk díszítésére.

Köszönjük a sok szép munkát!

Díjazottak:
Óvodás korcsoport:
Csoportos I. helyezett:
Katica csoport, Brunszvik Teréz Óvoda Martonvásár
Egyéni I. helyezett:
Radics Réka, Óvoda Baracska

Iskolás korcsoport:
Csoportos I. helyezett:
2. c. osztály, Beethoven Általános Iskola Martonvásár
Egyéni I. helyezett:
Szeles Zsófia 4.a. osztály, Beethoven Általános Iskola Martonvásár


4. blokk

2004. április 27-én intézményünk alapító igazgatójának - Pápay Ágoston születésének 70. évfordulója alkalmából emléktábla avatással egybekötött megemlékezést tartottunk.


5. blokk

A tavaszi szünetben - a gyermekotthoni házak építésével párhuzamosan - új parkoló - és játszótér kialakítását kezdtük meg.
Köszönetünket fejezzük ki Pálinkás Zsolt vállalkozó felé, aki munkagépeit is felajánlva sietett segítségünkre.
ISM Pályázati támogatással felújítottuk tornapályánkat, s a sportpálya újra festésében Galambos Tibor úr a Magyar Plastikroute Kft. munkatársaival végezte el. Vissza...

Egészségnap (2004. 05. 20.)
(Képek a cikkhez...)

Egészségnapot rendeztünk május 20-án tanulóinknak. Növendékeink számot adhattak a megfelelő higiénés ismereteikről. Osztályonként ételt készítettek a korszerű táplálkozási elvek szerint, melyet kóstoló követett.

A nap vidám, mozgásos játékokkal végződött a Kutató Intézet parkjában.

Köszönjük

  • Martonfalvy Lajosné,
  • Boros Mária,
  • Dolinka Zsoltné védőnők szakmai támogatását és részvételét, mellyel nagyban hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Vissza...

    Koncz Dezső Tanulmányi Verseny (2004. 05. 28.)

    Iskolánk csapata nyerte meg a XX. regionális "Koncz Dezső" tanulmányi versenyét, így május 27-28-án Fejér és Veszprém megyéket képviselve vettünk részt a Békéstarhoson megrendezett országos versenyen.

    A zsűri szerint a legfegyelmezettebb, s legjobban együttműködő csapatként 1. helyezést értünk el. Vissza...

    Pályafelújítás (2004. 05.)

    Az Ifjúsági és Sport Minisztérium pályázati támogatásával felújíthattuk május hónapban tornapályánkat.

    A több mint 2 milliós beruházásnak köszönhetően tanulóink ismét balesetmentes terepen élvezhetik a sportolás örömeit.
    Az ünnepélyes avatásra a Gyermeknapon került sor, melyet barátságos focimeccs követett a ráckeresztúri és martonvásári gyerekek között. Vissza...

    Szép volt fiúk! (2004. 05.)

    20 éve minden évben felkészítjük tanulóinkat egy komplex tanulmányi versenyre, melynek során több területen mérik össze tudásukat a gyerekek. Ebben a tanévben az olimpia jegyében folyt a versenyzés.

    I. Nemzeti értékeink témakörben hazánkról, ereklyéinkről, nevezetességeinkről, az Olimpiáról, Speciális Olimpiáról kellett beszélniük tanulóinknak. Bemutatták Fejér megyét és szűkebb hazánkat Martonvásárt is.

    A II. témakörben a természetvédelem, az élővilág (állatok élete) és 2-3 gyógynövény felismerése volt a feladat.

    III. feladatuk egy zászló és/vagy egy tábla készítése volt amin iskolánk lógója (jelképe) szerepelt.

    IV. terület a konyha volt, ahol mikrohullámú sütőben kellett 3 étel elkészítését megtanulniuk (franciasaláta, tejbegríz, gyümölcsrizs), s tudásukat bemutatniuk.

    V. helyszínen a kertben, fát ültettünk.

    VI. helyszín a tornaterem volt, ahol egy 13 feladatból összeállított akadálypályán kellett hibátlanul és gyorsan végighaladniuk.
    A háziversenyt iskolánk márciusban rendezte meg, melyen 5-6-7-8. osztályok mérték össze tudásukat. Ekkor választottuk ki a legjobbakat: Nagy Ádám (6. osztály), Ispány Csaba (7. osztály), Lovász János (7. osztály), Érsek Imre (8. osztály), Makk Lajos (8. osztály), Király Roland (8. osztály). Õk képviselték iskolánkat Veszprémben a területi versenyen (április végén), melyet megnyertek, s ezzel kiérdemelték, hogy résztvegyenek az Országos versenyen, melyet Békés megyében Tarhoson rendeztek meg május 26-27-28-án.

    Az izgalom a nagyon színvonalas záró műsor alatt csak fokozódott, amikor azt már tudtuk, hogy nagyon szoros volt a csapatok közötti verseny. Hatalmas volt az örömünk mikor kihirdették hogy a XX. Országos Tanulmányi versenyt Martonvásár csapata nyerte meg.
    Ezt a nagyon szép eredményt szeretnénk megköszönni NEKTEK!
    SZÉP VOLT FIÚK! Vissza...

    "Dallal-Tánccal" Százhalombattán (2004. 05. 28.)
    (Képek a cikkhez...)

    A Tordasi Szociális Otthon az idén már másodjára május 28-án rendezte meg Százhalombattán a "Dallal - tánccal egymásért" című gálaműsorát az értelmi sérültekért.

    Neves művészek, felnőtt fogyatékkal élők művészeti csoportjai mellett intézetünk táncegyüttese nagy sikerrel lépett fel a Kodály zenéjére koreografált palotásával. Vissza...

    Kirándultak a legkisebbek (2004. 05.)


    Május végén vonatra ültünk és elindultunk Budapestre az Állatkertbe. Közlekedtünk villamossal, metróval és földalattival is.
    Nagyon kedvezett az időjárás, nem volt túl meleg és az eső is megkímélt bennünket.
    Az állatokat nagyon alaposan megfigyeltük, az állatsimogatóban közelebbről is megismerkedhettünk velük, megsimogathattuk őket. Sok fénykép is készült róluk. Ebédre elvittük a szendvicseket, amit jóízűen elfogyasztottunk. A végén, pedig nagyon jót játszottunk az állatkerti játszótéren. Vacsorára érkeztünk vissza az iskolába

    A tanév végén meglátogattuk Piroska nénit váli házában. Busszal mentünk és autóval érkeztünk vissza. Ebédünket közösen készítettük a közeli játszótéren. Bográcsban paprikás krumpli főtt, a gyerekek pedig a játszótéri játékokat próbálták ki. Mindenki nagyon jól érezte magát, kicsit fáradtan, de nagyon sok élménnyel tértünk haza. Vissza...

    Gyermeknap (2004. 05.)
    (Képek a cikkhez...)

    Mint minden tanév vége felé, az idén is eljött a május vége, s végre a gyereknap is! Hagyományainkhoz híven játékos sorversenyeket és mókás ügyességi játékokat szerveztünk, amiket Harasztos István bácsi lelkes konferálása és szurkolása tett még színesebbé.

    A játékokban résztvevő ügyes kis lurkókat apró kis kincsekkel, csokival és cukorkával jutalmaztuk, no meg egy kis cseresznyével. A kötélhúzás után jött azonban az igazi megmérettetés: a felnőtt - gyerek focimeccs, amelyen SAJNOS mi, felnőttek szenvedtünk vereséget! A napot - szintén hagyományosan - jó hangulatú tábortűz zárta. Vissza...

    Néhány gondolat a logopédiai foglalkozásokról (2004. 06.)

    A második éve működő logopédiai foglalkozásokra ebben a tanévben összesen 23 tanuló járt, a legtöbbjük heti kettő, néhányan heti egy alkalommal. A tanév elején a tanulók egyszerű beszédvizsgálaton vettek részt, mely során megállapítottuk a beszédhiba jellegét, rögzítettük a hibásan képzett hangokat és felállítottuk e hangok javításának menetét. Megállapítható, hogy a leggyakoribb beszédhiba a kiterjedt (háromnál több hangot érintő) pöszeség, de jár a foglalkozásokra megkésett beszédfejlődésű illetve orrhangzós gyermek is. A foglalkozások mindegyikét beszédszervi és artikulációs gyakorlatokkal kezdjük, de a kisebbeknek gyakran alkalmazunk fúvó- és légző gyakorlatokat is. A bevezető gyakorlatok után következnek a hangot kialakító, fejlesztő, rögzítő majd automatizáló gyakorlatok. E gyakorlatok során számos szemléltető eszközt, játékot, bábot alkalmazunk. Nagyon kedvelik a különböző ritmikus, énekkel kísért gyakorlatokat is. Munkafüzetükbe minden egyes hanghoz - logopédiai asszisztensem segítségével - képanyagot válogatunk, később a rögzítés és az automatizálás szintjén mondókákat, verseket is tanulunk.

    Nagyon fontos, hogy a foglalkozásokat játékos formában, jó hangulatban vezessük, mert az egyes feladatok igen nagy figyelmet ugyanakkor energiát is követelnek a gyerekektől. Fáradságukat egy-egy énekkel, dramatizált kis jelenetekkel oldhatjuk, enyhíthetjük.

    Elmondhatjuk, hogy a tanulók majd mindegyike szívesen jár a foglalkozásokra, adottságaiktól függően jól, kitartóan végzik a gyakorlatokat, örülnek a legapróbb eredményeknek is. És talán ez a legfontosabb: egy-egy mozdulat megtanulása, egy-egy hang megszületése vagy egy hibásan képzett hang kijavítása mindannyiunk - gyermek és nevelő - számára egyaránt nagy-nagy örömet jelent. Vissza...

    Összefoglaló a Diáksportkör idei tevékenységéről (2004. 06.)


    A Diáksportkör tagjaival heti egy alkalommal találkozunk. Az 5.-6.-7.-8. osztályosokkal (összesen 10 fő) hétfő délutánonként, a 9-10. osztályos tanulókkal (összesen 12 fő) pedig hétfő esténként.

    Az őszi és tavaszi hónapokban foglalkozásainkat a kispályán tartottuk, legtöbb esetben kosárlabdáztunk és fociztunk, néhány alkalommal ügyességi játékokat játszottunk. A téli hónapokban a tornateremben végeztünk rendszeresen gimnasztikai gyakorlatokat, ügyességi játékokat, akadály- és váltóversenyeket, valamint kosárlabda mérkőzéseket.

    A tanév folyamán több alkalommal vettünk részt a Megyei Sportbizottság különböző rendezvényein. Szeptember elején a fogyatékosok napján Székesfehérváron voltunk, ahol atlétikai és ügyességi játékokban, valamint egy kosárlabda mérkőzésen vettünk részt.
    Novemberben a székesfehérvári Ezredéves Iskolában szerepeltünk egy kispályás labdarúgótornán, amelyet megnyertünk, valamint második helyezést értünk el a kosárlabda mérkőzések során.
    Decemberben a fogyatékkal élők évének zárásaként meghívást kaptunk a székesfehérvári ARÉV Sportcsarnokba, ahol elsők lettünk az akadály- és váltóversenyekben.
    Az áprilisi tavaszi kosárlabda tornán másodikak lettünk, míg májusban a Móron rendezett akadály- és váltóversenyekben nyolc csapat (köztük öt kisegítő iskola) közül a hatodik helyet szereztük meg. Az ugyanitt rendezett úszóversenyen egy arany és egy bronzérmet nyertünk.
    Az ősz folyamán barátságos focimérkőzést vívtunk a ráckeresztúri általános iskolásokkal. Ennek a mérkőzésnek a visszavágója pedig a gyermeknapi rendezvényünk egyik fontos eseménye volt.

    A Diáksportkör tagjai a hétfői "edzéseken" lelkesen, energikusan dolgoztak, a felsorolt rendezvények mindegyikén pedig igazi elszántsággal küzdöttek a minél jobb eredményekért.

    Igazán dicséret és elismerés illeti a sportkör minden tagját! Vissza...

    Lovasverseny Pákozdon (2004. 06. 05.)
    (Képek a cikkhez...)


    2004. június 5.-én került megrendezésre a Kapaszkodó Alapítvány szervezésében a hagyományosnak tekinthető országos Lovasverseny.

    Iskolánkat 6 fő gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek képviselte.
    Négyen - a kisebbek - csapatversenyen vettek részt. Két nagyobb tanulónk (Tauser Anita és Varga Sándor) önálló voltizslovaglást mutattak be. A voltizslovaglás lényege hogy a futószáron körbevezetett lovon kötelező és szabadon választott gyakorlatokat kell bemutatni. Mindez sok gyakorlást, és koncentrációt, fegyelmezett feladatvégrehajtást igényel a résztvevőktől.

    Tanulóink - bár ezúttal helyezést nem értek el - önmagukhoz képest igen jó teljesítményt nyújtottak, s méltóképpen képviselték iskolánkat. Vissza...

    Ugrás a lap tetejére

    Vissza az archív cikkekhez